Az előző részben arról beszéltem nektek, hogy a tájékozottság, a felkészültség és a rugalmas hozzáállás miért játszik szerepet a biztonságérzetünk növelésében és a félelmeink eloszlatásában, és felsoroltam a tájékozottság néhány fontos tényezőjét. Ebben és az ezután következő pár részben ezek közül fogok néhányat kifejteni.

Kezdem a szülés helyszínével, azon belül is a jogainkkal és lehetőségeinkkel. Nézzük, hogy hol lehet szülni ma Magyarországon, milyen opcióink vannak?

Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a helyszíneket: szülhetünk kórházban, vagy szülhetünk úgynevezett „intézeten kívül”. Ez utóbbi egyébként nem csak a szó szerint vett otthonszülést takarja, de erre még kitérek. A kórházakat is két nagy csoportra tudjuk osztani: állami és magánkórházakra.

Ha valaki az állami kórházat választja, akkor abban a kórházban, ahová tartozik, mindenképp fogadniuk kell. Elvileg el lehet menni más kórházba is, de ezt mindenképpen le kell előre levelezni a kiszemelt kórházzal. Általában befogadó nyilatkozat szükséges ahhoz, hogy az embert egy adott kórházban fogadják. Az, hogy ezt a befogadó nyilatkozatot melyik kórház mennyire könnyedén osztogatja, az már egy másik kérdés. A jobb hírű, sok nő által preferált kórházakba nehezebb bekerülni. Van, ahol elég, ha jelzed, hogy ott szeretnél szülni, és engedik. Van, ahol az kell hozzá, hogy a kórház egyik szülészorvosához járj várandósgondozásra, és akkor simán megadják – bár szülni elvileg ugye nem szülhetsz választott orvosnál, legalább is államiban, várandósgondozásra viszont választhatsz orvost. Van, ahol lakcímhez kötik, hogy fogadnak-e. És van, ahol még a lakcím sem elég, hanem védőnőhöz is a kerületbe kell járni ahhoz, hogy fogadjanak, mivel sokan jelentkeznek be ideiglenes lakcímmel egy rokonukhoz, barátjukhoz, hogy ott szülhessenek.

Van egy olyan szabály is egyébként, hogy ha egy nő már aktív vajúdással ér be egy kórházba, ami azt jelenti, hogy legalább 4 centire ki van tágulva és rendszeres fájásai vannak, akkor már nem küldhetik el, függetlenül attól, hogy oda tartozik-e vagy sem, és megbeszélte-e vagy sem. De erre játszani azért elég necces, mert ha túl korán érünk be, simán elküldhetnek, pláne, hogy a vajúdás amúgy is hajlamos lelassulni vagy leállni, mikor megérkezünk a kórházba, mint azt a múltkori cikkemben is írtam, sőt, a méhszáj ugye összébb is tud záródni stresszhelyzetben, és akkor kénytelenek leszünk mégis oda menni, ahova nem szerettünk volna. Ha meg próbáljuk húzni az időt, akkor esetleg túl későn indulunk, és lehet, hogy megszületik a baba útközben, mielőtt beérnénk. Már csak azért is van erre esély, mert a szülés dinamikája kevéssé kiszámítható sokszor még magának a szülő nőnek is, és be tudnak gyorsulni az események egyik pillanatról a másikra, ezt saját tapasztalatból is mondom. Amivel ugyan nincs semmi gond, ha minden rendben van, és az esetek többségében rendben szokott lenni, de egyrészt ugye mi van, ha még sincs minden rendben, másrészt meg azért az útközben szülés gondolatával a legtöbb nő nem komfortos, és szeretné elkerülni ezt a helyzetet. Vagyis ha állami kórház mellett döntünk, ami anyagilag a legkedvezőbb választás mind közül, és sokan nem is engedhetnek meg maguknak mást, akkor elvileg nincs olyan sok lehetőségünk variálni, de próbálkozni azért lehet.

A másik intézményi lehetőség ugye a magánkórház, aminek az árai nagyságrendileg a szűk egymilliótól a csillagos égig terjednek attól függően, hogy konkrétan melyik magánkórházat választod, és hogy az adott intézményen belül melyik csomagot veszed igénybe. A magánkórházaknak általában vannak különböző szolgáltatási csomagjaik, amik között válogatni lehet. Ha magánkórház mellett döntünk, akkor nyilván úgy válogathatunk köztük, ahogy akarunk, ameddig a pénztárcánk bírja.

Nézzük most meg akkor az intézményen kívüli lehetőségeket is. Magyarországon törvényileg szabályozva van az intézeten kívüli szülés, megvan, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki ezt a lehetőséget választhassa. Elég sok kritériuma van egyébként, amiket most nem részletezek. De tegyük föl, hogy megfelelünk minden elvárásnak, és lehetőségünk van erre a választásra.

A legtriviálisabb intézményen kívüli szülés az otthon szülés, amikor a nő a saját otthonában hozza világra a babáját, két bába, azaz otthonszülés kísérését vállaló két képzett szülésznő jelenlétében, legalábbis ha minden szabályosan történik.

Ezen felül olyanok is akadnak, akik nem a saját otthonukban szülnek, hanem kölcsönlakásban. Lehet ez egy rokon, vagy barát otthona, de lehet egy idegentől bérelt lakás is. És hogy mi késztet valakit arra, hogy kölcsönlakásban szüljön, ha már egyszer nem kórházban szül? Hát elsősorban az otthonszülést szabályozó egészségügyi rendelet, melynek egyik pontja kimondja, hogy a szülés választott helyszínétől autóval 20 percen belül lennie kell egy állami kórháznak (magánkórház nem jó), ahova szükség esetén be lehet vinni a nőt. Ez a kritérium Budapesten belül feltehetőleg bárhol teljesül, pláne, hogy a rendelet nem köti ki, hogy a délutáni csúcsban vagy éjjel kettőkor kell leméretni az időt egy útvonaltervezővel, viszont vidéken, vagy akár már a budapesti agglomerációban sem feltétlenül teljesül ez a feltétel, így aki ragaszkodik ahhoz, hogy nem szeretne kórházban szülni, az kénytelen egyéb alternatívát keresni, a kölcsönlakás pedig egy létező alternatíva. De persze olyan is van, aki valamiért nem érzi alkalmasnak a lakását a szülésre, mert pl. egy tízemeletes társasházban lakik, vékonyak a falak, és nem szeretné, ha mind a 10 emelet az ő szülését hallgatná. Vannak, akikben nincsenek ilyen gátlások, más viszont úgy érzi, hogy ő így nem tudna szülni, ezért inkább más alternatívát választ.

Van még egy lehetőség Budapesten, ahol intézményen kívül lehet szülni, ez pedig a Budai Perinatális Központ vagy röviden BPK. Ez néhány éves, elég új keletű dolog, és tulajdonképpen vicces rá azt mondani, hogy intézményen kívüli, mert hiszen mi ez, ha nem egy intézmény, de mivel kórháznak nem kórház, így ott szülni intézményen kívüli szülésnek minősül, vagyis ugyanazok a törvényi szabályozások vonatkoznak rá, mint egy otthonszülésre. A Budai Perinatális Központ egy modern, és a magánkórházakhoz hasonlóan fizetős hely, ahol várandósgondozás és szüléskísérés is zajlik, és bábák és szülészorvosok egyaránt dolgoznak itt. Jól felszereltek, viszont műtőjük nincs, merthogy ugye nem kórház.

Vannak még egyébként úgynevezett születésközpontok az országban egy-két helyen, pl. a kecskeméti, meg a gödi születésközpont. Bár jogilag tudtommal ezek is kölcsönlakásnak minősülnek, meg lehet az az előnyük, hogy kifejezetten szülésre kialakított helyszínek, így ha valakit kizárna a 20 perces szabály a szó szerinti otthonszülésből, vagy a saját otthonát valamiért nem érzi alkalmasnak, akkor ez is lehet egy reális alternatíva.

A következő részben majd össze fogom hasonlítani a választható helyszínek előnyeit és hátrányait.