Mostanában sokat írtam szülés utáni, gyermekágyas témákról, így most egy kicsit visszakanyarodom a szülés és a várandósság felé. Az e heti témám a VBAC vagyis Vaginal Birth After Cesarean, magyarul császár utáni hüvelyi szülés. De a továbbiakban csak VBAC-nek fogom hívni.

Azok közül, akiknek elsőre valamiért nem sikerült a hüvelyi szülés, és császármetszéssel hozták világra a babájukat, sokan vannak, akik úgy döntenek, szeretnék megpróbálni másodjára is a hüvelyi szülést. Ezt a cikket annak szeretném szentelni, hogy miben speciális egy VBAC kísérlet egy császáros előzmény nélküli hüvelyi szüléshez képest, mikre érdemes odafigyelni.

Kezdem még a várandóssággal és rákészüléssel. Nézzük először a testi oldalát! Mivel császármetszéskor a méhtesten egy seb keletkezik, ami a gyógyulásakor összébb húzza a szöveteket, ezért a méh alakja sok esetben valamelyest deformálódik. Egy második várandósság esetén ezért nagyobb az esélye akár annak, hogy a baba nem fordul be, akár valamilyen beilleszkedési rendellenesség kialakulásának. Beilleszkedési rendellenességgel sem lehetetlen megszülni egy babát (bár ez attól is függ, hogy milyen beilleszkedési rendellenességről van szó), ugyanakkor egyértelműen nehezített pálya egy optimálisan beilleszkedett babához képest. Vagyis a beilleszkedési rendellenességek nagyobb valószínűsége miatt objektíve nagyobb a valószínűsége egy következő császármetszésnek. Emiatt aztán császáros előzménnyel különösen javasolt manuálterápiára, strukturális korrekcióra, és/vagy spinning babies tanfolyamra menni, melyek mind a baba helyezkedésének segítését célozzák, így csökkentve a nagyobb valószínűséggel kialakuló beilleszkedési rendellenesség kockázatát, és ily módon növelve a hüvelyi szülés sikerességének valószínűségét.

Lelki készülés: lelkileg is felkészülni a szülésre és foglalkozni a félelmeinkkel, esetleges múltbeli feldolgozatlan traumáinkkal császáros előzmény nélkül is fontos, mivel a szülés közben feltörő félelmek és traumatikus emlékek megakaszthatják a szülés folyamatát. Éppen ezért nagyon fontos foglalkozni a korábbi szülésélményünkkel, különösen, ha azt negatívan vagy akár traumatikusan éltük meg. Ha pedig valaki nem készült császármetszésre és mégis az lett, azt jó eséllyel nem éli meg jól – bár hozzáteszem, nem szükségszerűen – és sok esetben él meg kudarcot, kompetenciavesztést, kontrollvesztést, amikkel fontos foglalkozni, különösen, ha tervezünk még gyereket. Optimális esetben ennek a feldolgozása már a második várandósság kezdete előtt megtörténik vagy legalábbis elkezdődött, de ha nem történt meg, akkor várandósság alatt is érdemes vele foglalkozni, azon kívül még ha dolgoztunk is vele, egy újabb várandósság bizony újra felszínre hozhatja az érzéseinket, és lehet, szükségünk lesz rá, hogy várandósan is dolgozzunk velük. Ezt a lelki munkát nem érdemes megspórolni szülésre készülve, VBAC-re készülve meg különösen nem.

Ha már készülés, nem maradhat ki a helyszín és a szakemberek kiválasztása sem. Ugyanis az, hogy sikeres lesz-e egy VBAC kísérlet, nagyon nagy százalékban azon múlik, hogy mennyire támogató a közeg. Magyarországon ma nem legális császáros előzménnyel otthon szülni, szóval marad a kórház kiválasztása.

Érdemes VBAC-barát kórházat választani. Ugyanis minden kórháznak megvan a saját protokollja, és ha a kórház nem támogatja a VBAC-et úgy általában, akkor a szakemberek keze is meg van kötve, még ha amúgy nem lennének is ellene.

Ha kiválasztottuk a kórházat, akkor jöhet a kísérők és szakemberek kérdése. Manapság ugye elvileg nem választhat az ember szüléshez sem orvost, sem szülésznőt, hacsak nem magánkórházban szül. Amúgy szerintem ez is egy megfontolandó opció, ha valaki megengedheti magának, mert állami kórházban nem tudhatjuk hogy kit fogunk ki, és VBAC-re készülve különösen fontos, hogy olyan szakemberek vegyenek körül, akik támogatják a tervünket. És még ha maga a kórház támogatja is a VBAC-et, és ezért százalékosan nagyobb esélyünk van olyan szakembert kapni, aki ezt támogatja, mindenhol előfordulnak VBAC-et kevésbé támogató orvosok és szülésznők is. És nem azt mondom, hogy ellenszélben lehetetlen megcsinálni a VBAC-et, de egyrészt VBAC-nél az érzelmi támogatás is különösen fontos és már egy kisebb ellenszél is nagyon megnehezítheti az ember dolgát, lehet, hogy pont annyira, hogy ezen fog múlni a siker vagy a sikertelenség. Másrészt nem csak az érzelmi, de a fizikai támogatás, szakmai tudás, gyakorlottság szempontjából sem mindegy, hogy az orvos, akivel szülünk, szokott-e VBAC-et kísérni, van-e benne gyakorlata.

És persze a támogatottság fontossága is olyan, hogy császáros előzmény nélkül is igaz, de császáros előzménnyel még kétszer annyira. Ebben az esetben ugyanis már van egy sikertelenség élményed, egyszer (vagy többször) már megpróbáltad, és nem sikerült, vagyis a saját eddigi teljesítményedet próbálod meghaladni bizonyos értelemben. Nem véletlen, hogy a VBAC kísérleteknél sokszor előfordul a vajúdásban egy átmeneti stagnálás ugyanazon a ponton, ameddig az előző vajúdás eljutott, aztán ha azon túljutott az anya, akkor begyorsul a vajúdás. Ennek az az oka, hogy lelkileg és mentálisan is meg kell haladnod ezt a bizonyos határt, ahol legutóbb megakadtál, azon kívül persze az ember teste is emlékszik arra, hogy legutóbb meddig jutott.

Szóval a VBAC lelkileg és mentálisan is kihívást jelent, és mind tudjuk, hogy a lelki-mentális kihívásoknál mennyit tesz a támogató közeg. Pont ezért szerintem ha valahol, hát VBAC kísérletnél nagyon-nagyon hasznos dúlát fogadni. És nem, nem mondom, hogy dúla nélkül nem lehet megcsinálni, csak azt mondom, hogy itt különösen sokat tud segíteni egy dúla. Egy dúla, aki ismer téged valamennyire, rád hangolódott, és tudja, hogyan támogathat téged a legjobban, tud neked segíteni az elmélyülésben és a külvilág kizárásában akkor is, ha mondjuk feszélyezőleg hat rád a kórházi közeg. Szóval a dúla segíthet neked mentálisan fókuszban maradni, gyakorlatok, pozíciók javasolásával segíthet helyezkedni a babának vajúdás közben is, ami – mint korábban is írtam – VBAC-nél különösen fontos, és segíthet a természetes fájdalomcsillapításban, ami VBAC-nél szintén különösen fontos. Dúlát a VBAC-re készülőknek! 😀

Beavatkozások. VBAC-nél igazából kétféle beavatkozás szokott téma lenni, ezek pedig egyrészt a fájdalomcsillapítók, másrészt a szülésindítás és a mesterséges oxytocin. A fájdalomcsillapítók közül is elsősorban az EDA, vagyis az epidurális érzéstelenítés a kérdéses. Sok orvos VBAC esetén egyáltalán nem javasolja, sőt, van olyan kórház is, amelyiknek az a protokollja, hogy VBAC kísérletnél nem adható EDA. Ennek a hegszétválástól való félelem az oka, mert ha fájdalom jelentkezne a heg vonalában, ami a hegszétválás előjele lehet, azt az anya epidurális érzéstelenítéssel nem biztos, hogy érzi. Vannak olyan kórházak és olyan orvosok is, akik viszont azt mondják, hogy VBAC-nél is adható EDA, csak akkor szorosabban kell monitorozni az anyát, hogy időben észrevegyék, ha baj van. Hozzáteszem, az EDÁnak amúgy vannak negatív hatásai, amik miatt egyébként is érdemes lehet megfontolni, hogy ne éljünk vele, ugyanakkor vannak helyzetek, amikor az EDA megmentheti a hüvelyi szülést, így a VBAC-et is, pl. ha az anya teljesen kimerült, és feltétlen szüksége van egy kis pihenésre ahhoz, hogy folytatni tudja. Akár így, akár úgy: érdemes tájékozódni annak a kórháznak a protokolljáról ilyen téren, ahol VBAC-et tervezünk, éles helyzetben pedig természetesen az orvos véleményét kérjük ki a döntésünk meghozatalához!

A mesterséges oxytocinnal és az indítással VBAC szempontjából kicsit hasonló a helyzet, mint az EDÁval: érdemes tájékozódni, hogy az adott kórháznak mi a VBAC protokollja ilyen téren: hogyan, milyen eszközökkel próbálják beindítani a VBAC szüléseket, ha szükség van rá, illetve mennyire használnak mesterséges oxytocint vajúdás alatt. Az egyes kórházak és orvosok hozzáállása itt is eltérő lehet, mivel a mesterséges oxytocin alkalmazása jelenthet magasabb kockázatot a hegszétválás szempontjából, ugyanakkor a mesterséges oxytocin – ugyanúgy, mint az EDA – meg is mentheti a hüvelyi szülést jókor alkalmazva. Mindenesetre jó, ha tisztában vagyunk az adott intézmény protokolljával, de természetesen ebben a kérdésben is a jelenlévő orvossal konzultáljunk szülés közben, hiszen az adott helyzetben ő tudja nekünk elmondani, hogy minek mennyi előnyét és kockázatát látja.

Én ezeket szedtem össze, mint a császármetszés utáni hüvelyi szülés specialitásait. Mint láthatjátok, egy mondatban leginkább úgy lehet összefoglalni, hogy hasonló dolgokra kell figyelni, mint császáros előzmény nélküli szülésnél, csak még jobban. 😀 Mert igazából a legtöbb dolog, amit elmondtam, elmondható a császáros előzmény nélküli hüvelyi szülésre is, csak VBAC-nél még nagyobb a jelentőségük. 🙂