Az előző részben arról írtam, hogy mi van, ha nem akar indulni a szülés, mik lehetnek az okai.. Az e heti rész arról fog szólni, hogy ha bármilyen okból indításra kerül sor, akkor milyen otthoni módszerek léteznek, amivel kicsit rá tudhatunk segíteni az indulásra, és melyiknek milyen kockázatai lehetnek.
Azért még mielőtt belevágnék, még egyszer leírom a félreértések elkerülése végett: tuti szülésindítási módszer nincs! És ha akár az anya, akár a baba nagyon nem áll még rá készen, akkor pöröghetünk a fejünk tetején is, a szülés nem fog beindulni. Most akkor ennek tudatában nézzük, hogy mi mindennel lehet megpróbálkozni otthon, és mi az, ami kevésbé javasolt!
Mellstimuláció – 1. verzió.
Kézzel dörzsölgetjük a mellbimbókat. Még jobb, ha a párunk csinálja nekünk. Végezheti szájjal is. 🙂 Lehet mindkét mellbimbót egyszerre (mármint kézzel, szájjal bajos lenne :-D), vagy felváltva, pár percenkénti cserével, de ha nagyon erős összehúzódások jelentkeznének, akkor abba kell hagyni. Lehet szüneteket is tartani és aztán újra próbálkozni vele, lényeg, hogy finoman, odafigyelve a test reakcióira. Fontos, hogy ne stimuláljuk túl, mert az hirtelen nagyon erős összehúzódásokat válthat ki, az meg nem biztos, hogy jó. Ez a módszer ugye azon alapszik, hogy a szoptatás, pontosabban a mellbimbóstimuláció oxitocint termel. Ez a folyamat indítja el egyébként a tejleadóreflexet. Az oxitocin izomösszehúzódást okoz, ami miatt a tejcsatornák összehúzódnak, és kipréselik magukból a tejet. Viszont az így termelődő hormon természetesen az egész testbe, így a méhizomzathoz is eljut, és összehúzódásokat okoz. Ha a szülés már amúgy is az indulás küszöbén van, akkor könnyen lehet, hogy ennyi löket pont elég is a szervezetnek, hogy fölvegye a ritmust, és már le se álljon az oxitocintermeléssel. Olyan, mint ha a szervezet kapna egy kis adag szülésindító oxitocinfröccsöt, csak ez nem mesterséges, hanem természetes, így kevesebb a kockázata (bár mint már írtam, azért itt is érdemes figyelni, hogy nehogy túlstimuláljuk a méhet). 🙂
Mellstimuláció – 2. verzó
Mellszívóval stimuláljuk a mellet. Na ez az a módszer, ami valójában nem ajánlott otthoni használatra, anélkül, hogy közben a baba állapotát monitoroznánk ctg-vel. Mivel ez egy sokkal erősebb fizikai stimulus, mint a kézzel vagy szájjal történő mellbimbóingerlés, így a hirtelen fellszabaduló oxitocinfröccs is nagyobb lehet, ami nem teljesen kockázatmentes. Előfordulhat ugyanis, hogy a semmiből hirtelen nagyon erős méhösszehúzódások jelennek meg, amitől leeshet a baba szívhangja.

Szex – avagy a legjobb otthoni szülésmegindító módszer. Ez egy tényleg fullextrás módszer ám! Egyszerre több ponton is támogatja a szülés megindulását! Azért gyorsan szeretném azonban leszögezni, hogy ha csak nem áll fönt valamiért koraszülés veszélye, akkor idő előtti szülésmegindításra ez a módszer sem alkalmas. Ami igazából jó hír, mert azt jelenti, hogy nyugodtan lehet szexelni várandósan is, nem kell attól félni, hogy idő előtt megindítja a szülést. 😉 Na de szóval hogyan is hat a szex a szülésmegindulás irányába? Hát először is: oxitocint termel. Már az előbb a mellbimbóstimuláció kapcsán is fejtegettem az oxitocintermelést, és annak a hatását. Namármost szex közben sok oxitocint termelünk. Egyrészt, mert az oxitocin a szeretethormonunk, és úton-útfélen termelgetjük, gyerekvállalástól teljesen függetlenül is, férfiak és nők egyaránt, amikor éppen szeretetet érzünk vagy szeretve érezzük magunkat. Különösen, ha mindez még a szeretett személlyel való testi kontaktussal is párosul. Már az önmagában feltekeri az oxitocintermelésedet, ha megölelitek vagy ha simogatjátok egymást. Ha meg esetleg még orgazmusod is van, na az meg aztán még nagyobb oxitocinfröccs. Az oxitocin okozza ugyanis azokat a ritmikus összehúzódásokat, amiket mi nők orgazmus közben érzékelünk. Szóval jóóó sok oxitocin termelődik ilyenkor. Ezen kívül még ott van a pénisz is, mint fizikai stimulus, ami ingerli a méhszáj receptorait. Na és tudjátok, mi ingerli még ezen kívül a méhszáj receptorait? Az ondó. Az ondó ugyanis prosztaglandit tartalmaz, ami pedig méhszájérlelő-puhító hatású. Annyira, hogy a prosztagalndin mesterségesen előállított változatát kórházi szülésmegindításhoz is szokták használni – de erről majd még beszélek a kórházi módszereknél. Na szóval ezért írtam, hogy a szex az egy fullextrás szülésmegindító módszer. 😀 Fontos azonban tudni, hogy csak akkor vethető be, ha még ép a magzatburok, és nem folyik a magzatvíz, mert onnantól fertőzésveszély miatt jobb, ha már semmi nem kerül a hüvelybe.
Mellékesen megjegyzem, hogy ha a hüvelyi szex valamiért már nem opció, akár azért, mert az anyának már nagyon nem esne jól (mert nyilván megerőszakolni azért nem kell magadat a szülésmegindulás kedvéért), vagy bármi más miatt, azért lehet olyan megoldásokat találni, hogy a fentebb felsorolt hatások jó része érvényesüljön. Például orgazmushoz jutni vagy juttatni egy nőt nem csak hüvelyi behatolással lehet. 😉 Szintén hatásos lehet egy kis összebújás, simogatás vagy akár egy jó masszázs a párunktól. Vagyis nagy adagban kapott szeretetteljes fizikai érintés, ami kicsit felcsavarja az oxitocintermelésünket. Ebben a „szeretgessük az anyát módszercsomagban” egyébként tényleg az a jó, hogy ez szinte nem is szülésindítás, hiszen lehet, hogy amúgy is csinálnánk, minden indítási szándék nélkül – csak ha szülésindítási célunk van, akkor esetleg egy kicsit tudatosabban foglalkozunk ilyesmivel. 🙂 Szóval ez tényleg nem egy kockázatos dolog.

És ha már a masszázsról esik szó, létezik a szülésindító masszázs fogalma is – bár ezt inkább kórházon kívüli, mint otthoni technikának nevezném, mert ehhez általában el kell menni egy olyan masszőrhöz, aki vállal szülésindító masszázst. Ez a technika a szeretetteljes fizikai érintés oxitocintermelő és ellazító hatását kombinálja az akupresszúrával. Vagyis masszázs közben olyan pontokat nyomkod a testeden, amik méhösszehúzódásokat váltanak vagy válthatnak ki, illetve amik erősítik a már meglévő összehúzódásokat. Ez sem egy száz százalékosan hatásos technika, mint ahogyan az összes többi sem az, de sokaknál beválik. Az akupresszurás pontokat egyébként masszázstól függetlenül is lehet ingerelni, de ehhez azért érdemes hozzáértő személy segítségét kérni, különben nem biztos, hogy hatásos lesz. Mármint egyébként se biztos, de ha nem a megfelelő pontot nyomjuk vagy nem a megfelelő módon, akkor biztos nem lesz az. 😀 De tudtommal ennek a módszernek különösebb kockázata nincsen, mármint annak a kockázatát leszámítva, hogy ez is egy mesterséges indítás, vagyis a természetes folyamat sürgetése. A szülésindító masszázs hatásosságát még aromaterápiás eszközökkel is lehet fokozni, vagyis olyan olajokkal masszírozni vagy olyan olajokat párologtatni közben, amik egyrészt nyugtató hatásúak, másrészt vérbőségfokozóak. Viszont ezeknek az olajoknak egy része (pl. a fahéj) közvetlenül a bőrön alkalmazva allergiás reakciót vált ki sokakból, így ezeket az olajakat javasoltabb inkább párologtatni, a masszázst pedig valamilyen semlegesebb olajokkal végezni. De ezt természetesen a masszőrök is tudják. 🙂
Homeopátia. Egyes homeopátiás szerek is használatosak szülésindítóként, ennek alkalmazásáról és az adagolásról azonban mindenképp érdemes homeopatával egyeztetni. Mivel én a homeopátiáról és a hatásmechanizmusáról nem sokat tudok, és saját tapasztalatom sincs, így ezt nem is tárgyalom bővebben, csak megemlítem, hogy tudomásom szerint ilyen is van. 🙂

Táplálékkiegészítők. Már a szülésmegindulásról szóló cikkemben is írtam a datolyáról, aminek a rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni a terminustúllépést, bár ez inkább megelőző, mint megindító módszer. Ezen felül a ligetszépe olaj 36. héttől való szedése segíti a méhnyak felpuhulását. Ezeknek tudtommal nincsen semmilyen hátrányuk, így nyugodtan szedhetők. Ha csak nincs terhességi cukorbetegséged vagy inzulinrezisztenciád, mert akkor a datolya nem biztos, hogy olyan jó ötlet.
Bábakoktél. Na ez is egy olyan otthoni módszer, amivel szakember felügyelete nélkül jobb nem próbálkozni, mert van némi kockázata. A bábakoktélok fő hatóanyaga a ricinusolaj, ami kiadós hasmenést okoz Ez egy elég hatásos módszer, ami szintén hirtelen nagyon be tudja indítani a folyamatokat, így a szívhangkontroll itt is erősen javasolt, hogy lássuk, nem reagál-e rosszul a baba a hirtelen durrbelebummra. Ezen felül azt is érdemes mérlegelni, hogy az erős hasmenés nagyon le tudja gyengíteni az embert, és ha egy hosszabb szülési folyamat elé nézünk, akkor ez hátrány lehet, mert idő előtt elfogyhat az erőnk, és esetleg emiatt kerülhet sor a császárra.
És persze az érzelmi elengedést sem hagyhatom ki, mint sokszor hatásos szülésmegindító technikát, de ez is csak abban az esetben hat, ha tényleg volt valami feloldásra váró érzelmi feszültség az anyában, ami meggátolta az indulást, és ha a baba meg az anya amúgy fizikailag már készen álltak a születésre és a szülésre. És hogy hogyan lehet érzelmileg elengedni? Beszélgess egy nagyot, öntsd ki a lelkedet, mondj ki minden érzelmet és gondolatot, ami megfordul benned, aggodalmat, bánatot, félelmet, fájdalmat, akkor is, ha full hülyeségnek vagy irreálisnak tűnik. Bőgj egy kiadósat nyugodtan, ha jól esik! Ha frusztrált vagy dühös vagy, azt is engedd ki, csapkodj meg egy párnát, boxzsákot, ami jól esik, vagy mozogj valamit, pl. menj el sétálni és gyalogold ki magadból a feszültséget! A fizikai aktivitás is sokszor segít az érzelmi egyensúly megteremtésében. Csináld, ami neked ilyenkor beválik! 😉